2011. március 8., kedd

Egy ima, Egy fiú kilencedik fejezet.

Kilencedik fejezet:




Kora délután térek magamhoz. Kávé töltök az arcomba. Hatásos. Kinyílik a csipám. Megcsörren a telefonom. Átvetődőm az asztalon. Hozzám képest Superman egy lassú senki. Kiveszem a kabátom zsebéből a telefont. Gyorsan felveszem.
- Háálóóó! - mondom.
- Púszóka Mucika. - hallom a választ. 
- Szia Rolcsi. - mosolygok.
- Na Mucika mikor láthatom aszt a formász popszit, amit te a szegged helyén hordasz? - szinte magam előtt látom ahogy a kezeivel legyint.
- Mi van nincs alapanyagod az estére Kincsem?


- Te kisz butus.Tudod barátokkal nem pirosz pacsizok. Egyébként isz tegnap megkaptam, ami kellett. Vasztag volt és nagyon nagy - folytatta volna ha nem szakítom félbe.
- Köszi ne részletezd kérlek.
- Jaj de kisz szégyenlősek lettünk Mucika. Te tudod. Akkor eszte gyere le angyalba. Öt körül én isz ott leszek. Puszika te kisz melegcukor.
Elköszönök a búgástól. Szép este lesz. Már most tudom, hogy ivászat lesz. majd kitalálok valamit miért nem iszok. Megint  csörög a telefonom. Felveszem.
- Igen?
- Szervusz Ákos.
- Szia Főnők. 
- Ákos holnap meg holnapután be tudnál jönni. Tudom kiírtuk a szabidat meg minden, de a váltod kiütötte magát. Influenza. - tessék gondolj rá és máris valóság lesz. Most gyorsan gondolok arra, hogy milliárdos vagyok és éppen a francia riviérán lógatom a lábam. 
- Szóval akkor be tudnál jönni? - nem jött össze. Még mindig itt vagyok és a főnökkel dumálok.
- Igen persze. Kérem a fizetésed felét.
- Mi lenne ha csak nem rúgnálak ki ha bejönnél? - hallom a hangján, hogy mosolyog.
- Végül is így sem rossz.
- Akkor holnap megint láthatsz. Életed legnagyobb ajándéka.
- Az tuti, de valószínűleg kések, mert már a lovat is le kellett vágnom. Ez van éheztem.
- Akkor hozz nekem lókolbászt. 
- Jaj nem is tudtam, hogy ennyire ráérsz munka közben. Kolbászos játékok?
- Hülye. Holnap nyolckor.
- Oksa. Szia.
- Szia.
Akkor meg is van az igazi indok. Lassan készülődök. Meg kell válogatni mit húzok fel. Rolcsi kiakad ha nem Dolce vagy Gucci a  ruháim nagy része. Nem vágyok most a hisztiére. Örömmel veszem észre, hogy fogytam pár kilót és látszanak a hasamon a visszafogott kockák. Gyorsan magamra kapom a cuccokat. Haj igazítás. Nagyon szép lettem, azt hiszem. Kilépek az ajtón gyorsan keresem a cigimet. Bezárom az ajtót és rágyújtok. Elindulok a folyóson. Hallom nyílik egy ajtó. Hátrafordulok. Peti áll a folyóson. Megállok nézem. Még mindig tökéletes. Olyan magas mint én. Haja most is játékosan belelóg a szemébe. Teste sportos. Bezárja az ajtó. Elindul felém, de mikor észrevesz megáll. Csak állunk ott mintha valami, amit nem látunk nem engedne mozdulni. Nézzem az arcát. Egy apró mosoly indul el a szája sarkából. Nem várom a gödröcskéket. Megfordulok és amilyen gyorsan csak tudok elindulok le a lépcsőházban. Gyorsan ki az utcára be a kocsiba és már úton is vagyok az Angyal felé.Nem gondolok semmire. Nem érzek semmit. Annyira sikerül kiürítenem az agyam, hogy azt sem tudom hogyan jutottam el a bárig. Arra eszmélek fel, hogy megérkeztem. kiszállok a kocsiból. Elindulok az Angyal felé. 


Rolcsi a bár előtt áll. Meglát. Minek ugrál ez? Haja rövid. Öltözéke trendi. Lányos arcát a szép kategóriába sorolnám. Vékony teste nekem túl vékony. pár éve, hogy ismerem. Szeretem, de gyakran idegesítő. Gyakran elgondolkodok, hogy fér egy emberbe ennyi afektálás...? Igaz Roland tipikus esete azoknak a melegeknek akikre ha ráköpsz sistereg.
- Jaj mucika, de jól nézel ki. - közben nyom egy puszit az arcomra. - Mindjárt megzabállak. -csak nem. Kezdek megijedni.
- Szia Rolika. Kik vannak itt? Voltál már bent?
- Igen voltam. Szinte szenki. Mosztanában pangász van. - hadonászik mint mindig.
Elindulunk befelé. Belépek. Ez a hely mindig változik. Most éppen lila és a rózsaszín falakat tele aggatták meleg sztárok fényképével. A padló fekete fehér márványszerű lapok borítják. A nagy helyiség közepe a táncparkett. Természetesen a megvilágítás kizárólag  spot lámpákból áll. Jobbra a sarokban van a fa bárpult. Mindig két ember dolgozik. A bal sarokban bőrkanapé kavalkád. Oda megyünk, leülünk.  
- Mit iszol Mucika?
- Csak egy kólát.
- Szemmi alkohol? Mi van veled?
- Holnap dolgozom.
- Jah értem.
- Meszélj mi van veled? Cabival taliztam aztán mondta az a cukipofa mi van, vagy inkább mi nincs veletek.
- Akkor tudsz mindent.
Gyorsan elmesélem mit történt velem azóta.
- Jaj eszt a tévész kiszfiút azért csak meglátogattam volna még egyszer. Csa k hofgy szétkenjek a fején valamit. Aszt utána ott hagytam volna. Olyan édeszek az ilyenek.
- Feletébb édesek. Te meg hülye vagy. Egyre hülyébb leszel. - persze mosolygok.
- Így szeretnek a fiúkák. 
Közben megérkezik, amit rendeltünk. 
- Szia Áki. -felnézek a pincérre. egy régi ismerős. Szerintem a világ legcsúnyább melege.
- Szia. De régen láttalak.
- Én is téged. Hallottam Csabit. Sajnálom.
- Hát igen azt hiszem én is.
- Na megyek dolgozni. Puszi.
Na de jó már mindenki tudja. Ezt fogom hallgatni egész este. 
- Veled mi a helyzet Rolika?
- Szemmi. Nincen egy normális faszika sem. Jó lenne megállapodni már. - kitör belőlem a röhögés. Roli is mosolyog.
- Ja igazad van Mucika. Jó nekem így jó. Szejetem a hapszikákat. 
Az este további részében említésre méltó nem nagyon történik. Ismerősök sajnálatukat fejezik ki. Mikor kezdem úgy érezni, hogy valakim meghalt inkább lelépek. 
Nyolc körül már  ágyban vagyok. Tudom miért nem járok el olyan sokat ebbe a társaságba. Lefáraszt. Persze voltam olyan hülye és mielőtt eljöttem megígértem Rolandnak, hogy pénteken elmegyek vele bulizni.
Gyorsan lezuhanyzok és beesek az ágyba. Jó éjt Ákos.